-Én is látom...-Motyogtam.
-Öhm...Én...-Hebegte zavartan a srác.-Ruhát bróbálok?!-Ez inkább kérdésnek hangzott...Szép...
-Josh!!!-Hallottam meg egy ismerős hangot, majd a háttérből egy melltartós-bugyis Amanda lépett elő...Totál leblokkolt amikor meglátott minket.
-Ahha...Ő meg segít felhúzni a cipzárt a nadrágon?-Kérdezte vigyorogva Adam.-Vagy...Lehúzni?!
-Öhm...Szerintem...Mi mennyünk...-Mondtam Adam-re pillantva, aki még mindig vigyorogva vállat vont, majd megfordult.
-Óh várj!-Kaptam elő a telómat, majd gyors fényképezésbe kezdtem, hogy megörökítsem Amanda-t és a srácot a pincében...Pucéran...Az évtized balhéja lesz ha bele kerül a suliújságba!!!
-Na mehetünk!-Léptem Adam mellé.
-Amy!Ugye nem akarod...-Kiáltott rám kétségbe esetten Mandy.
-Óh dehogynem!-Kacsintottam, rá majd Adam-mel együtt röhögve felmentünk a lépcsőn, vissza a sötét folyosókra...
-Elképesztő vagy...-Kuncogott Adam.
-Tudom!-Vigyorogtam, majd elővettem a telefonomat, hogy felhívjam Mira-ékat.
Miután elintéztem a telefont és megtudtam, hogy Kelly rosszul lett, ezért Mira haza kíséri szótlanul néztem magam elé.
-Valami baj van?-Kérdezte halkan Ad.
-Kelly rosszul lett, Mira haza kísérte...Egyedül maradtam, kocsi nélkül.A házunk pedig...Saccra...Úgy húsz percnyi autókázásra van!-Sóhajtottam.-Na mindegy...Gyere...Igyunk valamit...Be akarok rúgni ma!-Vontam vállat, majd elindultam vissza, a terem felé, hogy igyak valamit.Adam pedig utánam.
Igen...Mostmár belátom.Hiba volt keverni az italokat, mert én fél órával később már totál kész voltam...Adam viszont még tudta merre van jobb és merre van bal...
-Mennem...Kéne...-Nyögtem ki nagyon-nagyon nehezen.
-Gyere...-Vigyorgott, majd felhajtotta a maradék piáját, felállt és átkarolt.Így indultunk el kifelé, ahol enyhébb sokkot kaptam és nem jól kezeltem: Röhögni kezdtem...De Adam is jókat vigyorgott, s még közelebb húzott magához.
Vakkuk villogtak, riporterek kérdezgettek...
Beszálltunk egy fekete limuzinba...Semmi feltűnés, ugye Adam?!
/ADAM SZEMSZÖGE/
-Hol is laksz?!Hahó!Amy!Hol laksz?!-Kérdezgettem egyfolytában, de semmi...
-Ne máár...Aludni akarok!-Motyogta.
-Oké...Akkor...-Fordultam a sofőr felé.-Hozzám mennyünk, Jason!
-Igen is!-rázta a fejét vigyorogva, majd indított...
Az út csak fél óra volt szerencsémre.
A kocsi megállt a villa előtt, amit két hónapja sincs, hogy vettem...
Kikászálódtam a kocsiból és Amy-t is kihúztam, majd az ölembe vettem, a lábammal pedig belöktem a kocsi ajtaját.Majd a sofőr lehúzott ablakához mentem.
-Elmehetsz...Kösz a fuvart.-Mosolyogtam rá.-Szia!
-Viszlát, Mr.Lambert!-Intett, majd elhajtott.Mi meg bementünk a házba...
Amy-t letettem a kanapéra, majd kimentem a konyhába, hogy össze dobjak neki valamit...
Már épp a "Csoda-Turmixot" csináltam, mikor csoszogó léptek tartottak a konyha felé...
-Hol a francban vagyok?!-Nyöszörögte.
Oké...Kezd józanodni.
-Nálam.-Feleltem.-Nyugi...
-Ahaaa...-Esett be a bárszékbe.-Taccson vagyok...
-Ja...Azt látom...-Motyogtam.-Én is...-Sóhajtottam.
-Az mi?-Bökött elém.
-Csoda-Turmix.-Feleltem.-Na...Idd meg!-Toltam elé.Két decis pohárban volt a lötty, ami nagyjából alma léből, kólából, citromléből állt.
Egy kérdés nélkül megitta...
-Blee...-Húzta el a száját.
-Nem olyan szörnyű...Már csak egy alvás és semmi bajod nem lesz.-Fordultam meg, majd a pultnak dőltem...
Amy leplezetlenül engem bámult...
-Mi az?Mit nézel?-Mosolyogtam rá.
-Adam...-Szólított meg.Szemében huncutság csillogott, de valamitől tartott is...
-Mondd...-Mosolyogtam rá.
-Azt hiszem...-Nyelt nagyot.-Nagyon is kedvellek...-Pirult el.-Sőt...Még annál is jobban.-Hajtotta le a fejét.
Mi van?!Most miről is van szó?!
Ez a gyönyörű lány tényleg "szerelmet" vallott???
